Végre egy lassú vágta terepen

Linda kíséretében kimentünk terepre. Ahogy kiértünk a karámból, átvezettem Manit a kiszáradt patakon, irány a Nyíres. A meredek hegyoldal feléig én is gyalogoltam, majd felültem rá. Nem éreztem feszültséget a lovamban, szépen felvitt a hegytetőre. Fent szépen ügetett velem, majd a tündérmajori kaszálók szélén ügettünk és vágtáztunk egy jót. Farsang ügyesen hátramaradt, így végre lassú, nyugodt tempóban vágtázhattunk. Utána behúzódtunk az erdőbe egy nagy sétára, ahol gyakoroltuk a lejtőn leereszkedést. 

A fő attrakciót ma az idegen háziállatok jelentették. Az őzekre, szarvasokra alig reagál, de a szamaraknak nyerített, a szürkemarhák mellett pedig alig mert elmenni. Nagy a világ! Most ismerkedik vele.