Szuper terep

Ilyen szép időjárásban, nincs is jobb dolog mint egy tereplovaglás. Ezért rögtön ki is használtuk a lehetőséget, és elmentünk a lovakkal a szomszéd faluba, Porvára. Apának második próbálkozásra egész jól sikerült a kantározás. Csillag nagyon kellemes tempóban ment, eszébe sem jutott előzni. Az elején párszor próbált haza fordulni, de amikor aztán visszafordítottam, már ment szépen tovább. Egyszer közvetlenül focizó, kiabáló gyerekek mellett kellett elmennünk, de akkor is jól viselkedett. Az útón Porvára többször nyugodtan ügettünk. Végig kellett sétálnunk egy utcán. Mindkét oldalról ugattak minket a kutyák. De az első meglepettség után mindkét ló nagyon jól viselkedett. A faltu elhagyva egy hosszú vágta szakasz következett. Csillag amint kértem beugrott, majd elég tempósan megindult. Amint viszont beleültem a nyeregbe automatikusan visszavett a sebességből. A szárat hosszúra engedtem, végül csak a csípő segítségre visszaváltott ügetésbe. Én mérhetetlenül élveztem a mai terepet (főleg a hosszú, nyugodt vágtát a napsütésben), de szerintem Csillag is.