Minden jó, ha vége jó

Ma a hét utolsó, benti edzése következett. Ma újra én kantároztam, ami egy kis türelmmel jól sikerült. Gyorsan felnyergeltem, majd fel is pattantam. Ma is eléggé kellett sietnem, mivel lovaglás után széna behordás következett. Rögtön érződött, hogy a tegnapi szünnap után Csillag ereje teljében volt. Az egyik sarokban, pont letört egy ág amikor ott voltunk. Ettől nagyon megijedt és utána már nem volt hajlandó a közelébe menni. Nem erőltettem, hanem szépen lassan, körről körre egyre közelebb mentem. A végén már lógó szárral elment mellette. Ma már elég hamar összetettebb feladatokat lovagoltam. Eleinte többször ki akart törni a fordulókban, de egyre simulékonyabb lett. Rudakból kiraktam egy L alakú folyosót, ezt járóiskolaként is lehet használni. Eleinte bevehetetlennek tűnt a kanyar, de miutánt könnyítettük a feladaton ez is sikerült mindkét kézre. Többször gyakoroltam azt is, hogy miután összeszedettebben tanügettem, könnyű ügetésben hosszúra engedtem a szárat. Ilyenkor ügyesen nyújtózkodott lefelé. Majd végül következett a vágta. Nagyon szépen beugrott mindkét kézre, és féllovardás nagykört is lovagoltunk. A kezdeti nehézségek után, a mai lovaglással is egész elégedett voltam.